Mindannyian tudjuk, hogy a napsugárzás támogatja az életet a Földön, és meghatározza éghajlatát. De mennyit tudsz erről a sztárról? Ebben a cikkben válaszokat készítettünk az emberiség Nappal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseire.
stock.adobe.com
A Nap Galaxisunk (a Tejútrendszer) egyik csillaga, és az egyetlen csillag a Naprendszerünkben. Mindannyian tudjuk, hogy a napsugárzás támogatja az életet bolygónkon, és meghatározza éghajlatát. De mennyit tudsz erről a sztárról? Ebben a cikkben válaszokat készítettünk az emberiség Nappal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseire.
Miből van a nap?
A Nap egy hatalmas plazmagömb (azaz ionizált gáz), amely főleg hidrogénből (73,46 százaléka a tömegnek) és héliumból (a tömeg 24,85 százaléka) áll. Így a napanyag összetételében az összes többi elem kevesebb mint 2 százalékot tesz ki.
A fennmaradó elemek közül a fő az oxigén (0,77 százalék naptömeg), szén (0,29 százalék), vas (0,16 százalék), neon (0,12 százalék), nitrogén (0,09 százalék), szilícium (0,07 százalék), magnézium (0,05 százalék). és kén (0,04 százalék).
Mi a napenergia forrása?
A napenergia fő forrása a termonukleáris fúziós reakciók, amelyek ennek a csillagnak a belsejében zajlanak, és hatalmas mennyiségű energia felszabadulásával járnak. A fő szerepet itt a hidrogén héliummá alakítása játssza.
Ez a folyamat négy proton (hidrogénmag) sorozata, amelyek összekapcsolódnak egymással, és egy héliummagban egyesítik őket. Mivel az utóbbi tömege kisebb, mint négy szabad proton tömegének összege, ebben a reakcióban a tömeg egy része fotonenergiává alakul.
Mekkora a sugárzás miatti naptömegveszteség?
A Nap minden másodpercben körülbelül 4,3 millió tonnát veszít anyagából a sugárzás következtében. Ez évi 140 billió tonnát jelent (a billió egy olyan szám, amelyet egy egység követ 12 nulla) – ilyen például egy 50 kilométer átmérőjű aszteroida tömege. De a Nap nagyon nagy, és ilyen sugárzási sebesség mellett 150 milliárd évre lenne szükség ahhoz, hogy tömegének csupán egy százalékát veszítse el.
stock.adobe.com
A napsugárzás mekkora része éri a Földet?
A napsugárzásnak valamivel kevesebb, mint félmilliárd része éri el a Földet, de az energiája az, amely kedvező feltételeket biztosít az élethez bolygónkon.
Bár a földgömbnek van egy forró magja, a hő, amit a Föld felszínének minden egyes négyzetmétere kap a belekből, 25 000-szer kevesebb, mint a Napból érkező hő.
Ha emlékszünk arra, hogy mintegy 150 millió kilométer választ el minket a világítótestünktől, és a sugárzása a távolság négyzetével arányosan csillapodik, akkor csak el lehet ámulni, hogy milyen nagy teljesítményű a Nap nevű termonukleáris reaktor.
Érdekes tény
A napfény 8 perc és 17 másodperc alatt éri el a Földet, míg a Holdtól a Földig 1,255 másodperc.
A napspektrum ultraibolya részének hatását nagymértékben gyengíti a Föld légkörében lévő ózonréteg, így a Föld felszínét érő ultraibolya sugárzás intenzitása a szélesség függvényében nagymértékben változik. Az a szög, amelyben a nap délben a horizont felett áll, számos biológiai alkalmazkodási módot befolyásol, például az emberi bőr színét a földgömb különböző régióiban.
A Nap ultraibolya sugárzása fertőtlenítő tulajdonságokkal rendelkezik, így víz és különféle tárgyak fertőtlenítésére is használható. Leégést is okoz, és más biológiai hatásai is vannak, például serkenti a szervezet D-vitamin termelését.
Kapcsolódó cikkek:
A D-vitamin egészségügyi előnyei
Hogyan történik a napfogyatkozás?
Ez a jelenség annak a ténynek köszönhető, hogy a Hold teljesen vagy részben bezárja (fogyatkozása) a Napot egy földi megfigyelő elől. Napfogyatkozás csak újholdakon lehetséges, amikor a Holdnak a Föld felőli oldala nincs megvilágítva, és maga a Hold sem látható.
Napfogyatkozás csak akkor lehetséges, ha az újhold a két holdcsomópont (a Hold és a Nap látható pályáinak metszéspontja) egyikének közelében történik, legfeljebb 12 fokra az egyiktől.
Amikor a megfigyelő a Hold árnyékában van, teljes napfogyatkozást figyel meg. Amikor félárnyékban van, részleges napfogyatkozást figyelhet meg. A teljes és részleges napfogyatkozáson kívül vannak gyűrűs napfogyatkozások is. Vizuálisan a gyűrű alakú fogyatkozás során a Hold áthalad a Nap korongja felett, de kiderül, hogy átmérője kisebb, mint a Nap, és nem tudja teljesen elrejteni. Ezt a jelenséget a Hold szögdimenzióinak változása okozza az égbolton a pályája ellipticitása miatt.
Évente 2-5 napfogyatkozás fordulhat elő a Földön, amelyből legfeljebb kettő teljes vagy gyűrű alakú. Átlagosan 100 napfogyatkozás következik be 237 év alatt, ebből 160 részleges, 63 teljes és 14 gyűrű alakú.
pixabay.com
Mik azok a napkitörések?
A napkitörések erős robbanások, amelyek a Nap felszíni rétegének nagy területeit fedik le. A fáklyák általában a naptevékenység központjaiban jelennek meg (például foltok csoportjában, néha két olyan folt között, amelyek egy mágnespárt alkotnak), és a fényerő éles növekedésében nyilvánulnak meg.
A felvillanások időtartama általában több tíz perc, és néha eléri az egy órát is. De az a fázis, amelyben az energia fő része felszabadul, néhány percig tart, és megfelel a legnagyobb fényerőnek.
A napkitörések a naptevékenység legerősebb megnyilvánulási formája. Egy nagy villanás energiája körülbelül 100-szor nagyobb, mint a Föld összes olaj- és szénkészletének elégetésével nyerhető hőenergia. Ebben az esetben azonban a villanófény teljesítménye nem haladja meg csillagunk teljes sugárzásának erejének századszázalékát, és a Nap fényességében sem tapasztalható észrevehető növekedés.
A fáklyák a Nap ultraibolya és röntgensugárzásának éles növekedését okozzák, valamint a töltött részecskék áramlását, amelyek sebessége eléri az 1000 kilométer per másodpercet vagy még többet. Néhány óra alatt elérve bolygónkat, ezek a részecskék aurórákat és elektromágneses viharokat idéznek elő, amelyek időnként megzavarhatják a távközlési hálózatok és eszközök működését. Így például 2. szeptember 1967-án egy fényes napkitörés a rádiókommunikáció csaknem kétórás leállását okozta az egész Földön.
További érdekességeket tudhat meg a Napról az alábbi dokumentumfilmekből, amelyeket kiválasztottunk Önnek.
A videolejátszóban bekapcsolhatja a feliratokat, és a beállításokban kiválaszthatja azok fordítását bármely nyelvre
A videolejátszóban bekapcsolhatja a feliratokat, és a beállításokban kiválaszthatja azok fordítását bármely nyelvre
A videolejátszóban bekapcsolhatja a feliratokat, és a beállításokban kiválaszthatja azok fordítását bármely nyelvre
