wikimedia.org
A legtöbb ember a rákot tengeri állatnak tekinti. Az édesvízi rákoknak azonban számos fajtája létezik.
Sőt, vannak még fára mászó rákok is. Ennek a fajnak az egyik kiemelkedő képviselője az Aratus pisonii, amelyet mangrove rákként ismernek. Mangrove fákon él trópusi és szubtrópusi régiókban Észak-, Közép- és Dél-Amerika partjai mentén. Az Atlanti-óceán oldalán elterjedési területe Floridától Brazília északi részéig terjed, beleértve az egész karibi régiót. És a csendes-óceáni oldalon – Nicaraguától Peruig.
Sok trópusi partszakaszt mangroveerdők szegélyeznek, fák sűrűjei, amelyek úgy élnek, hogy a gyökereik elmerülnek a sós vízben. Az Aratus pisonii elsősorban a Rhizophora mangrove vörös mangrovein él, de gyakran megtalálható a Laguncularia racemosa fehér mangrovein és az Avicennia germinans fekete mangrovein is, dagálykor felmászik a fákra, apálykor pedig leereszkedik a kitett iszapra.
A mangrove rákok kis méretűek: a hímek körülbelül 2 cm hosszúak, a nőstények valamivel kisebbek. Nagy, egymástól távol elhelyezkedő szemük van, a páncél elöl szélesebb, mint hátul. A héj foltos barnás-olíva színe segíti a rákot, hogy beleolvadjon környezetébe. A lábak barnák vagy foltosak, hegyükön fekete szőrcsomók találhatók. Hegyesek, ami segíti a rákot, amikor felmászik a mangrove lombjai közé.
wikipedia.org
A mangrove rák elsősorban mangrove levelekkel táplálkozik, de mindenevő, és lehetőség szerint előnyben részesíti az állati táplálékot.
A tudósok azt találták, hogy ez a rák jobban szereti az állati táplálékot, mint a növényi táplálékot. Ez nem meglepő, mivel a mangrove leveleinek tápértéke alacsony. De meglepő módon a mangrove levelek aránya e rákok étrendjében több mint 90%.
Talán a mangrove rák ilyen életmódja a vízben nagyobb ragadozási kockázattal jár, mint a fában. A mangrove rákot madarak, szárazföldi emlősök és nagyobb rákok is zsákmányolják. A potenciális ragadozók elkerülésében azonban mestere, hiszen másodpercenként 1 méteres sebességgel tud futni a faágak mentén. A ragadozók elől úgy is meg tud menekülni, hogy fáról a vízbe ugrál, ott azonban egy ragadozóhal áldozatává válhat.
A fára mászó rákok másik kiemelkedő képviselője (és véleményünk szerint érdekesebb) a szűk testű mangrove rák Cesarma. Tanzániában és Kenyában, Madagaszkáron és Mauritiuson az óceánok partjainál található mangrove állományokban él. Ez a kis, szétnyíló karmú rák (legfeljebb 8 centiméter széles) mangrove levelekkel táplálkozik, és friss vizet présel ki a fák rügyeiből.
Ezek a rákok a mangrovefák gyökerei alatti lyukakban élnek, mindegyik a saját lyukban. A sesarma egész élete egy lyukban vagy egy mangrovefán zajlik. Más rákokkal ellentétben apálykor nem hatolnak be a vízbe, és nem futnak végig a sáros fenéken. Este, délután 3 órától a sezarmezek egyszerre kúsznak ki lyukaiból tömegesen, és másznak fel a mangrove gyökerei, törzsei és ágai között, 12-15 méteres magasságig (ez egy 4-5 emeletes épület). Az út felfelé maximális sebességgel körülbelül 40 percet vesz igénybe, de általában a rákok nem sietnek, és az emelkedés másfél órát vesz igénybe, a leszállás – ugyanaz.
wikipedia.org
A tetején szétszóródnak az ágak mentén, és táplálkozni kezdenek, belülről karmaikkal kaparják a leveleket, amíg egy vékony felső bőrt hagynak a levélről. Több tucat, sőt több száz rák él egy fán, de mindegyik folyamatosan táplálkozik egy vagy több ágon. Az egyik levelet lekaparva ügyesen a következőre ugrik. A vesékből a rákok úgymond kinyomják a nedvességet anélkül, hogy károsítanák őket.
6 órakor a nap azonnal lenyugszik trópusira, fél óra múlva a rákok egy része leereszkedik és nercekké oszlik szét, míg mások az ágakon alszanak el, és mozdulatlanul várják a hajnalt. Reggel 6-kor előbújik a nap a horizont mögül, és tömegesen másznak fel a fákra a lent éjszakázó szezarmok.
Azok, akik a fákon töltötték az éjszakát, felébrednek és táplálkozni kezdenek. De még délelőtt 10 óra előtt mindenki újra leereszkedik, és több órát tölt az odúkban. A koronában való etetés reggel és este mindössze 1,5-2 óráig tart. Tehát a rákok körülbelül ugyanannyi időt töltenek az úton, mint amennyit táplálkoznak.
Érdemes megjegyezni, hogy a falevelek táplálékként való felhasználása, bár kissé szokatlan a rákok számára, meglehetősen előnyös. Végtére is, magasan a fákon a keskeny testű sesarmának nincs sem ellensége, sem versenytársa, ezért az éhhalál nem fenyegeti ezeket a rákokat.
Javasoljuk továbbá: