Folytatjuk utunkat a világ körül a legszokatlanabb fák után kutatva. Ha megnézzük őket, ellátogatunk Mexikóba, Bahreinbe, Chilébe, Argentínába és Brazíliába. A cikkben fotókat és rövid információkat teszünk közzé ezekről a fákról, a cikk végén pedig, hogy jobban megismerhessük őket, rövid videókat teszünk közzé róluk. Jó olvasást és nézegetést!
Tule fa | A legvastagabb fa

flickr.com

flickr.com

wikimedia.org

wittmann-tours.de

flickr.com
A Tule fájáról ismert, hogy a világon a legvastagabb törzse van. Ez a fa Mexikóban, Oaxaca államban, Santa Maria del Tule városában, a templom melletti téren nő. Ez a fa Taxodium mexikói vagy mexikói ciprus.
2005-ben a fatörzs kerülete 42 méter, átmérője pedig 14,05 méter volt, valamivel nagyobb, mint 1982-ben (közel 1,5 méterrel nőtt a törzsátmérő). Vagyis idővel a fa vastagabb lesz. A fa magasságát széles koronája miatt nagyon nehéz megmérni, de 35,4 méteresnek tartják, ami az elmúlt évtizedekben valamivel alacsonyabb lett.
Kezdetben a fa vastagsága miatt azt hitték, hogy több különböző összenőtt fáról van szó, de aztán a DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy még mindig egy fáról van szó.
A fa kora ismeretlen, és különböző becslések szerint 1200-3000 év, egy hipotézis szerint pedig körülbelül 6000 év.
A legvastagabb fa nem hivatalos "életfa" becenevet visel a törzsén állítólag megkülönböztethető különféle állatok képei miatt.
A Tule-fát a mexikói kormány természeti emlékké nyilvánította.
Életfa | A legmagányosabb fa

wikimedia.org

wikimedia.org

wikimedia.org

flickr.com

flickr.com
Az Életfa első pillantásra egy figyelemre méltó fának tűnik. Ez a Bahreinben őshonos fa azonban helyi turisztikai attrakció, évente mintegy 65 000 látogatóval. A bahreini életfa arról nevezetes, hogy ez az egyetlen nagy fa, amely egy kopár domboldalon nő az Arab-sivatagban. Mérföldeken keresztül nem látható növényzet.
Nem ismert, hogy a fa hogyan marad életben. Bahreinben egész évben gyakorlatilag nincs eső. A legmagányosabb fát azonban bőven borítják zöld levelek.
Úgy tartják, hogy a gyökerek 50 méteres mélységig mennek, ami elég lehet a víz eléréséhez. Azt is mondják, hogy a fa megtanulta kivonni a nedvességet a homokszemekből. És vannak, akik azt állítják, hogy a fa az egykor az Édenkertben áll, és ezért misztikusabb vízforrása van.
Ezt a 10 méteres fát Prosopis cineraria-nak hívják, más néven ghafnak. Ezek a fák Indiától Szaúd-Arábiáig terjednek, és Jemenben és Indonéziában is megtalálhatók. A fák sárga gyantájából gyertyát, illatanyagot és rágógumit készítenek; a babból lisztet, lekvárt és bort dolgoznak fel.
2009-ben az Élet fáját jelölték a listára való felvételreA természet 7 új csodája", de nem ment át a válogatáson. Az 1991-es "Los Angeles Story" című filmben Steve Martin ezt a fát a Föld egyik legmisztikusabb helyének nevezi.
Chilei fenyő | Majom puzzle fa

flickr.com

wikimedia.org

wikimedia.org

flickr.com

pxhere.com
Az araucaria chilei vagy chilei fenyő (chilei fenyő) egy szokatlan tűlevelű fa, amelynek nincs analógja a bolygón. Ennek a fának a levelei olyan kemények és szúrósak, hogy a madarak nem szeretnek rájuk ülni. Még egy fiatal fa törzsét is teljesen beborítják a tövisek.
Miért hívják "rejtvénynek a majom számára" (monkey puzzle tree)? Ez a népszerű név Nagy-Britanniából származik 1850 körül, amikor ez a fafajta még nagyon ritka és kevéssé ismert volt Európa kertjeiben. Egyszer egy fiatal araucaria példány gazdája, aki Cornwallban (Nagy-Britannia délnyugati részén) élt, megmutatta a fát barátainak, egyikük így szólt: "Egy majom számára is igazi rejtvény lenne felmászni erre a fára." Mivel ennek a fajnak nem volt ismert népneve, azóta gyökeret vert a fa második neve, a „majomrejtvény”.
Ez egy nagyon nagy fa, egyes példányok elérik a 60 méter magasságot, a törzs átmérője akár 1,5 méter. Hazája Chile és Argentína nyugati része. Díszfaként a chilei fenyő Nyugat-Európában elterjedt.
A fiatal fák koronája piramis alakú, alsó ágai közvetlenül a talajon fekszenek. Az életkor előrehaladtával az alsó ágak általában lehullanak. A felnőtt fák oldalsó ágai vízszintesek, a korona lapos esernyővé válik, és csak a törzs tetején található.
Kesudió Piranji | Faliget

Ez nem liget, hanem egy fa | wikimedia.org

shutterstock.com

wikimedia.org

wikimedia.org

shutterstock.com
A Piranji óriás kesudiófa az egész világon a világ legnagyobb kesudiófájaként ismert. Területe körülbelül 8500 négyzetméter (0,85 hektár), a fa kerülete pedig 488 méter. Mérete 70 közönséges kesudiófának felel meg. Ez az óriásfa évente 70 000-80 000 kesudiót hoz, ami körülbelül 2,5 tonna.
A kesudió Piranji Brazília keleti részén nő, Piranji tengerpartján, Natal város közelében. A fa úgy néz ki, mint egy egész liget.
Ahelyett, hogy felfelé nőnének, ennek a fának az ágai oldalra nőnek, és a súly miatt idővel lefelé görbülnek. Amikor az ágak hozzáérnek a talajhoz, elkezdenek gyökeret verni, majd újra növekedni kezdenek, mintha egy másik fa törzsei lennének.
Érdekes tény
1994-ben a Piranji kesudió bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mint a világ legnagyobb kesudiója.
Hatalmas mérete miatt ez a fa népszerű turisztikai attrakció Brazíliában. A turisták számára kialakított ösvények a fa ágai között vannak kialakítva, a fa közelében pedig a turisták körében népszerű kilátó található.
Részletesen beszéltünk erről a csodálatos fáról külön cikket. Megjegyzendő, hogy egy másik brazíliai kesudió is igényt tart a „világ legnagyobb kesudiófája” címre. Erről is részletesen beszéltünk ugyanebben a cikkben.
Tule fa (Mexikó)
Az élet fája (Bahrein)