Elterjedt a nézet, hogy ami éjszaka megeszik, az automatikusan zsírrá válik, a reggelinél pedig nyomtalanul leég. Ez nem igaz. Az ember a mozgáshiánytól és a bőséges tápláléktól hízik, és nem attól, hogy mikor evett – reggel vagy este (másik dolog, hogy a késői étkezés nem befolyásolja túl jól az alvás minőségét).

Egyél reggelit maga

pixabay.com

Sok tudós úgy véli, hogy mindenki, különösen a felnőttek, már az ebédtől elkezdhetik napi étrendjüket. És egyes jelentések szerint a bőséges reggeli fontosságának gondolatát az amerikai kukoricapehely gyártók "bocsátották forgalomba".

A jól ismert mondás, hogy „reggelizz magad, ebédelj egy barátoddal, vacsorát adj az ellenségnek” valószínűleg távol áll az igazságtól. Nyugat-Európában a középkorban elterjedt a mondás: "Ha reggel hatkor kelni, 6-kor ebédelni, hatkor vacsorázni és 10-kor lefeküdni, tízszeresére meghosszabbítja az életet." Miután alvás közben pihentünk, szervezetünknek nincs szüksége azonnal nagy mennyiségű táplálékra ébredés után.

Egyél reggelit maga

pixabay.com

A táplálék emésztése nehéz élettani tevékenység. Ebben az időben az összes vér körülbelül 75% -a a gyomorba kerül, és maga az emésztési folyamat 3-4 óráig tart. Kiderült, hogy miután kiadósan reggeliztünk és munkába indultunk, így nem engedjük az ételt a normális emésztést, az irritálja a gyomor falát, emiatt gondot okoz vele.

Táplálkozási és hosszú élettartam specialista, fiziológus, a biológiai tudományok kandidátusa V.A. Tuev azt tanácsolja: „... Csak egyszerűbbé kell tennie a reggelijét – gabonafélék, alma, gyümölcslevek – minden, ami könnyen emészthető. Reggel nem lehet húst, halat enni, különben gyomorfekély léphet fel. A "nehéz" termékeket jobb estére áthelyezni.

Egyél reggelit maga

pixabay.com

Élettani szempontból az ideális lehetőség az étkezés utáni alvás. Állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy a táplálék nyugodt, könnyű, jól emészthető.