A modern társadalomban az információhoz való hozzáférés korlátlan, de ennek ellenére továbbra is élnek a régi mítoszok, és időnként új tévhitek jelennek meg, amelyek az igazság illúzióját keltik, és szervesen illeszkednek az életünkbe. A tévhitek továbbra is olyan feltűnőek, hogy néha még a tudósok kísérletei is, hogy tudományos tények segítségével cáfolják őket, sikertelenek maradnak.
Az alábbiakban kilenc népszerű tévhit és mítosz található bolygónkkal kapcsolatban, amelyek nem igazak.
Kattintson a gombra "IGAZSÁG" a kép alatt, hogy megtudja az igazságot
MÍTOSZ
A föld kerek
IGAZSÁG
Ha messziről nézzük a Földet, mondjuk az űrből, akkor tökéletesen kereknek tűnik. Ha azonban mi, miután felvettük a Föld ideális golyó alakját, elkezdjük pontosan mérni a felszínén lévő pontok koordinátáit, akkor nem fogunk járni. Ennek az az oka, hogy a Föld alakja eltér a golyóétól, egy ellipszoidhoz közelít
MÍTOSZ
A magasság növekedésével a hőmérséklet egyenletesen csökken
IGAZSÁG
Ez csak egy bizonyos pontig történik meg, ezután a légkör szó szerint "lázba" kezd. A Föld légköre feltételesen több, eltérő fizikai és kémiai tulajdonságú rétegre oszlik. A magasság növekedésével a hőmérséklet először csökken, majd emelkedik, majd ismét csökken és újra emelkedik. A hőmérséklet egyenletesen 11 km magasságig csökken (6,5 km-enként 1 °C-kal), ezen a magasságon pedig –56,6 °C.
A továbbiakban a 11–25 km-es rétegben enyhe hőmérsékletváltozás a jellemző, a 25–40 km-es rétegben viszont –56,5-ről +0,8 °С-ra emelkedik a hőmérséklet. Körülbelül 40 km-es magasságban a hőmérséklet körülbelül 0 °C, körülbelül 55 km-es magasságig állandó marad.
Továbbá a hőmérséklet a magassággal 0,25–0,3 °C-kal csökken 100 m-enként, kb. 90 km-es magasságban a hőmérséklet –90 °C. Ez a legalacsonyabb érték a függőleges hőmérséklet-eloszlásban.
90 km felett a hőmérséklet 200-300 km magasságig emelkedik, ahol eléri az 1500 K (kb. +1226 °C) nagyságrendű értékeket, ami után a nagy magasságokig szinte állandó marad.
MÍTOSZ
Amikor mélyebbre haladunk a Földbe, a gravitációs erő megnő
IGAZSÁG
Valójában a gravitáció a mélységgel csökken, és a súlytalanság uralkodik a bolygó közepén. Azonban minden számítás helyes, ha a bolygót ideális golyónak vesszük, és ha az anyag a teljes térfogatban azonos sűrűségű. A földkéregben azonban vannak tömítések és üregek, és bolygónk köpenye sem mindenhol egységes, ezért a súlytalanságot nem a Föld geometriai középpontjában kell megfigyelni, hanem valahol attól távolabb – ahol a Föld tömegközéppontja található. a bolygó található
MÍTOSZ
Az évszakok követik egymást, mert a Föld vagy közeledik a Naphoz, vagy távolodik tőle.
IGAZSÁG
A Föld klímáját teljes mértékben a forgástengely dőlésszöge határozza meg, de semmiképpen sem a Nap távolodása vagy közeledése. Ez a körülmény egyébként éppen a "klíma" szóban jelenik meg: görögül klimatos azt jelenti: "döntés"
MÍTOSZ
Egy napban pontosan 24 óra, egy órában pontosan 60 perc, egy percben pedig 60 másodperc van.
IGAZSÁG
A nap különböző fogalmai vannak. A csillagászok megkülönböztetik a szoláris és sziderikus napokat. A valódi szoláris napok nem tekinthetők az állandóság példájának: az év során időszakosan meghosszabbodnak és rövidülnek egy ideig.
A szoláris nap (vagyis egy hétköznapi nap) az az időtartam, amely alatt a Föld 1-szer fordul meg a tengelye körül a Naphoz képest. Egy nap nap nem egyenlő a Föld tengelye körüli forgási periódusával. A Földnek a Nap körüli keringése miatt ez utóbbi (a Nap) minden nap kissé más pozíciót foglal el az égi szférában.
A Föld forgásának pontos periódusa lemérhető, ha bármely "állandó csillagot" veszünk referenciapontnak. Az ilyen időszakot sziderális napnak nevezzük, amely 3 perccel 56 másodperccel rövidebb, mint az átlagos szoláris nap.
MÍTOSZ
A Kínai Nagy Fal az egyetlen ember alkotta tárgy, amely az űrből látható
IGAZSÁG
A kínai nagy fal az űrből szabad szemmel szinte lehetetlen látni. A Nemzetközi Űrállomásról való rögzítéshez pontosan ismernie kell az objektum feletti repülés idejét, és távcsövet kell használnia.
Meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi repülőterek kifutói és a híres Egyiptom piramisai a homok hátterében, éppen ellenkezőleg, viszonylag könnyen megkülönböztethetők
MÍTOSZ
A Föld legszárazabb helye a Szahara
IGAZSÁG
Valójában a "legszárazabb helyet" a területre eső éves csapadékmennyiség határozza meg. Akkor ez a cím jogosan megérdemli... Antarktisz! A szárazföldön három egyedülálló völgy található, amelyekben legalább kétmillió éve nem esett sem eső, sem hó!
Olvasson többet bolygónk legszárazabb helyeiről cikkünkben "Hol van a legszárazabb hely a földön?"
MÍTOSZ
Az erdők bolygónk "tüdeje". Ők termelik a bolygónk oxigénjének nagy részét.
IGAZSÁG
Kiderült, hogy ez nem teljesen igaz állítás. Igen, a zöld növények oxigént termelnek a légkör számára. A fotoszintézis során szén-dioxidot vesznek fel és oxigént bocsátanak ki. Ám ebben a folyamatban nem az erdők játsszák az egyedüli és távolról sem a fő szerepet. Mint kiderült, a bolygó hasznos oxigén fő termelője a tengerekben és óceánokban élő algák – az úgynevezett fitoplankton.
Erről bővebben a cikkünkben olvashat "Mely növények termelik a legtöbb oxigént a világon?"
MÍTOSZ
A mosogatóban lévő víztölcsér különböző irányokba csavarodik az északi és a déli féltekén
IGAZSÁG
Miért hisznek benne az emberek? Az egész az úgynevezett Coriolis-erőkről szól, amelyeket Gustav Coriolis francia matematikus írt le 1833-ban. Ezen erők hatására a víz (és a levegő is) forgó mozgást kap, azaz tölcsérekké csavarodik. A Coriolis-erők arra a tényre vezetnek, hogy az északi féltekén a folyók elmossák a jobb partokat, a déli pedig a bal partokat.
A hagyományos mosogatóknál azonban a víztölcsér csavarodási iránya a mosogató alakjától, a cső átmérőjétől, a vízre gyakorolt véletlenszerű hatásoktól stb. függ, és nem a Coriolis-erőktől. Más szóval, egy mosdókagylóhoz hasonló méretben a Coriolis-erők nem működnek.
