Világunkban sok olyan test és anyag található, amelyeket nap mint nap használunk, megfigyelünk vagy kölcsönhatásba lépünk velük. De vajon mennyire ismerjük őket? Néha hajlamosak vagyunk hinni különféle fikciókban, amelyeknek nincs tudományos alapjuk, hanem csak pletykákon, előítéleteken vagy elégtelen tudáson alapulnak.

Ebben a cikkben megpróbáljuk eloszlatni a minket körülvevő testekkel és anyagokkal kapcsolatos legelterjedtebb és makacs mítoszokat, és elmondjuk az igazat, amit tények és kutatások is megerősítenek. Meg fogsz lepődni, hogy mennyi érdekes és váratlan dolgot tudhatsz meg a mindennapi dolgokról, ha tudományos szempontból nézed őket. Élvezd az olvasást!

 

Kattintson a gombra "TÉNY" a kép alatt, hogy megtudja az igazságot

 

FIKCIÓ

A gyémántot nem lehet elpusztítani

MÍTOSZ: A gyémánt elpusztíthatatlan

TÉNY

Egy könnyű kalapácsütés sok kis gyémántot készít egyetlen nagy gyémántból. Nem mindig kell azonban szerszámot igénybe venni: a gyűrűkbe, fülbevalókba szúrt apró gyémántok tönkretehetik a bútordarabokra, falra vagy ajtókeretekre való véletlen ütést.

A gyémánt és a briliáns ugyanazon kő különböző nevei. A "gyémánt" az ásvány neve, a "brilliáns" pedig egy ékszer kifejezés, amely a kivágott drágakövek egyik típusát jelöli.

 

 

FIKCIÓ

Az eső- és forrásvíz tisztább, mint bármely más forrásból származó víz

MÍTOSZ: Az eső- és forrásvíz tisztább, mint bármely más forrásból származó víz.

TÉNY

A talaj és a víztestek nagy mennyiségben tartalmaznak emberi ipari tevékenységből származó hulladékot. Ezért a felhőket alkotó vízgőz tartalmazhat savakat, lúgokat és más vízben oldódó vegyületeket.

Olvasson többet az esővízről a cikkünkben

 

 

FIKCIÓ

Az üveg szilárd anyag

Tévhit: Az üveg szilárd anyag

TÉNY

A legszokványosabb ablaküveg még közönséges szobahőmérsékleten is folyékony marad, de nagyon-nagyon viszkózus. Tovább folyik, de a legérzékenyebb műszerek által alig észrevehető sebességgel.

 

 

FIKCIÓ

Az anyagnak csak 3 halmazállapota van: gáznemű, folyékony és szilárd

MÍTOSZ: Az anyagnak csak 3 halmazállapota van: gáznemű, folyékony és szilárd.

TÉNY

Ma az aggregációnak 4 állapota nevezhető, elméletileg bármilyen anyag átveheti ezeket: ezek a gáz, a folyékony, a szilárd fázis és a plazma.

 

 

FIKCIÓ

A higany az egyetlen fém, amely szobahőmérsékleten folyékony.

Tévhit: A higany az egyetlen fém, amely szobahőmérsékleten folyékony.

TÉNY

Valójában 4 ilyen fém létezik: a jól ismert higany, a kevésbé ismert gallium, cézium és francium.

 

 

FIKCIÓ

Az ólom és az arany a legnehezebb fémek

MÍTOSZ: Az ólom és az arany a legnehezebb fémek.

TÉNY

A valóságban az ozmium és az irídium a legsűrűbb, és ezért a legnehezebb fémek a Földön.

A világűrben vannak olyan objektumok, amelyek sűrűsége több száz, ezer és milliószor nagyobb, például a fehér törpék anyaga (halványuló csillagok, amelyek mérete közel áll a Föld méretéhez).

 

 

FIKCIÓ

A közönséges víz +100 °C-on forr

Tévhit: A közönséges víz +100 °C-on forr

TÉNY

Minden a külső környezet nyomásától vagy az edényben uralkodó nyomástól függ. Például a hegyekben nem lehet vizet forralni speciális eszközök nélkül, a hőerőművek kazánjaiban pedig még +300 °C-on sem forr fel a víz.

 

 

FIKCIÓ

A műanyag nem túl tartós

Tévhit: A műanyag nem túl tartós.

TÉNY

Vannak olyan műanyagok, amelyek tulajdonságaiban nem rosszabbak a fémeknél. Például a fluoroplasztok, amelyek közül a teflon kiemelhető, a legnagyobb szilárdságúak, és -70 és +350 °C közötti hőmérsékleten is megtartják tulajdonságaikat.

Olvassa el a teflon csodálatos tulajdonságait és alkalmazását a cikkünkben

 

 

FIKCIÓ

Minél keményebben polírozza a felületet, annál csúszósabb lesz.

Tévhit: Minél keményebben políroz egy felületet, annál csúszósabb lesz.

TÉNY

A valódi eredmény az ellenkezője lesz. Bizonyára mindannyian nem egyszer láthattuk, ahogy két sima üvegdarab összehajtva szó szerint összetapad. Ez a hatás közvetlenül összefügg a polírozással: mikroérdesség hiányában a súrlódó testeket alkotó atomok vagy molekulák között vonzó erő kezd hatni.

 

 

FIKCIÓ

Az esőcseppek könny alakúak

Tévhit: Az esőcseppek olyan alakúak, mint a könnyek.

TÉNY

A cseppek kis golyók vagy lapított alappal rendelkező golyók formájában vannak. Az esés során a csepp úgymond súlytalanságban jelenik meg, és vonzás hiányában minden folyadék természetes alakot vesz fel – egy labdát.

Ezt az ingatlant vadászati ​​ólomsörét gyártására használják. A magas torony tetején (legfeljebb 45 méterig) egy speciális "szűrőszűrő" található, bizonyos átmérőjű lyukakkal. Ez a "szűrőszűrő" olvadt ólommal van megtöltve, amely a lyukakon áthaladva a torony aljára esik. A repülés során a fém gömb alakúvá válik és lefagy. A pellet egy víztartályba esik, amely elnyeli az ütést.

 

 

FIKCIÓ

A tengervíz tiszta víz és közönséges konyhasó oldata.

Tévhit: A tengervíz tiszta víz és közönséges konyhasó keveréke.

TÉNY

A periódusos rendszer szinte minden eleme megtalálható a tengervízben. Egy liter tengervíz 27,2 gramm nátrium-kloridon (közönséges konyhasóként) kívül még 3,8 gramm magnézium-kloridot, 1,7 gramm magnézium-szulfátot, 1,3 gramm kálium-szulfátot, körülbelül 1 gramm kalcium-szulfátot stb.

 

 

FIKCIÓ

100%-os erősségű alkohol nem létezik

Tévhit: 100%-os erősségű alkohol nem létezik

TÉNY

100% alkohol van, aktívan használják a vegyiparban, autóipari és rakéta-üzemanyag adalékaként, az illatszeriparban és más iparágakban. De alkoholos italokban nem használják.

 

 

FIKCIÓ

Minél jobban fényesítjük a tükröt, annál jobban visszaveri a fényt.

Tévhit: Minél jobban fényesítünk egy tükröt, annál jobban visszaveri a fényt.

TÉNY

A tükörfelület polírozásának csak egy bizonyos pillanatig van értelme, amikor a mikroérdesség mérete kisebb lesz, mint a hullámhossz.

A fénynél teljesen közömbös, hogy melyik felületre esik – ideális esetben sima, mikroérdességtől teljesen mentes, vagy mikroérdesség esetén – mindkét esetben ugyanúgy történik a visszaverődés.