Tévhitek a bambuszról

pixabay.com

A legtöbben azt hiszik, hogy a bambusz egy fa. Valójában a bambusz egy fű, és a búza és a rizs rokona. De ellentétben az élelmiszerekhez használt búzával és rizzsel, a bambusznak számos felhasználási területe van. A világon egyetlen növényt sem használnak olyan széles körben, mint a bambuszt. Ebből a fűből építenek házakat, hidakat, bútorokat, háztartási eszközöket, vízpipákat, tutajokat, hangszereket, csontokat, botokat, esernyőket, legyezőket, játékokat és még sok-sok mást.

„Jobb hús nélkül enni, mint bambusz nélkül élni” – mondják a kínaiak.

Bárki, aki a megjelenése alapján törékenynek és rövid életűnek tartja a bambuszt, téved. Kínában van egy bambusz híd a Ming folyón, amely a becslések szerint 1000 éves, és ez a híd még mindig működik. Korábban még a paloták is bambuszból épültek. A bambusz szilárdságát és rugalmasságát bizonyítja, hogy cementépületekben megerősítésként használják.

Egy másik, a bambuszhoz kapcsolódó tévhit az ételként való elfogyasztásra vonatkozik. Néha, amikor azt hallják, hogy keleten a bambuszt élelmiszerként használják, sokan azt gondolják, hogy a horgászbotokhoz hasonlót szolgálják fel az asztalnál, csak apró darabokra vágva. Valóban, egy ilyen étel nem tűnik étvágygerjesztőnek, és az ember azt akarja felkiáltani: "A Kelet kényes ügy." Valójában azonban a zsenge, fiatal csírákat, amelyek még nem látták a napot, élelmiszerként használják fel. Kínában, Vietnamban, Japánban, Mianmarban, Kambodzsában a bambuszt ugyanolyan élelmiszersegélynek tekintik, mint a mi gombánkat.

Néha a bambuszimádók összegyűlnek, hogy meghallgassák, hogyan nő ez a fű. Ez csak nem mítosz: a bambusz olyan gyorsan növekszik, hogy hallani lehet a föld susogását, ahogy egy hajtás széttolja. A Földön egyetlen növény sem nő gyorsabban, mint a bambusz – a hajtás egy métert emelkedik egy nap alatt. Egyes bambuszfajták törzse akár 30 centiméter átmérőjű és 40 méter magas is lehet. Ez a fű!

Tévhitek a bambuszról

pixabay.com